Elérte a 100 ezer főt a Magyarországon dolgozó külföldiek száma a KSH friss adatai alapján. Eddig még sosem dolgozott ilyen sok külföldi hazánkban, és várhatóan tovább nő a létszámuk a következő időszakban.
Január és március között megállt a munkanélküliségi ráta hónapok óta tartó növekvő trendje, miközben a foglalkoztatás stabilizálódik - derült ki a KSH adataiból. A(z átmenetileg) külföldön dolgozó magyarok száma mindeközben újra 100 ezerhez közelít.
Már 120 ezer vendégmunkás dolgozik hazánkban a gazdasági tárca szerint.
Egyre több dolgozó jön a Fülöp-szigetekről Magyarországra, de Vietnámból és Kirgizisztánból is szép számmal érkeznek hozzánk - derült ki a KSH friss adataiból. Mindeközben az ukrán, a szlovák és a román dolgozók száma csökken.
2024. március 22-én, péntek este drámai események zajlottak az orosz főváros mellett található Krasznogorszkban. Felfegyverzett terroristák egy csoportja betört a Crocus City Hall nevű bevásárló- és rendezvényközpontba, majd válogatás nélkül tüzet nyitottak mindenkire. A támadásban – a jelenleg ismert számok alapján – legalább 139 ember vesztette életét, valamint további százak sérültek meg. A merénylet az utóbbi évtizedek messze legsúlyosabb terrorakcióját jelentette Oroszországban, ami súlyos hullámokat keltett az orosz közéletben. Az eseményekért az Iszlám Állam egyik ága vállalta magára a felelősséget, amely nemcsak Moszkvában, hanem az egész nyugati világban súlyos aggályokat ébresztett.
Egész Oroszországot megrázta a péntek esti terrortámadás a Moszkva melletti Krasznogorszkban. Az amerikai agytröszt, az Institute for the Study of War (ISW) szerint ez akár a Kreml politikájának megváltoztatásához is vezethet.
Töretlenül nő a külföldi munkavállalók száma Magyarországon. A vállalati érdekképviseletek szerint azért van rájuk szükség, mert továbbra is munkaerőhiány jellemzi a piacot. A munkaadók és a munkavállalók képviselői úgy vélik, hogy a magyar dolgozók előnyben vannak a külföldiekhez képest, ugyanakkor a munkaerőkölcsönzők több érdekes tényre hívják fel a figyelmet. Szerintük ugyanis a cégeknek a mostani munkaerőhiányos környezetben olyan dolgozók kellenek, akik biztos, hogy nem mondanak fel és szívesen vállalják a túlmunkát. Az elmúlt időszakban a vállalatok tarthattak attól, hogy megnő a fluktuáció, ám a külföldiek esetében ilyenről nincs szó.
Lakhatási támogatás bevezetését tervezi a kormányzat a munkaerőpiaci mobilitás fokozása érdekében – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a VOSZ mai munkaerőpiaci konferenciáján. A 300 ezres munkaerőtartalék kiaknázása érdekében a kormányzat azt is tervezi, hogy a felnőttképzésben egy olyan programot indít el, amely mintegy 20 ezer ember számára kíván majd olyan tudást adni, ami megfelel a munkaerőpiaci igényeknek. Ezzel a kérdéssel a kormány mai ülése is foglalkozik. A miniszter egyben azt is kiemelte: a kormány célkitűzése szerint 2030-ra 85%-ra nő a foglalkoztatottak aránya, amit elsősorban a munkaerőtartalék kiaknázásával lehet elérni.
Szombaton egyórás interjút közöltünk Jaksity Györggyel a Portfolio Checklist hírelemző podcastünk hétvégi különkiadásában. A Concorde-alapító közgazdászt más témák mellett a magyar makropályáról, a növekedési kilátásokról, az ország előtt álló legfontosabb kihívásokról, a nemzetközi befektetői környezetről, valamint arról is kérdeztük, hogy reális opció lehet-e Magyarország számára kilépni az Európai Unióból. Az alábbiakban az interjú néhány fontos mondatát emeltük ki.
A munkanélküliségi ráta 4,5-5%-ra emelkedett Magyarországon az idei év elejére, miután a gazdaság gyengélkedik. Ilyen magas munkanélküliségre utoljára a Covid-válságban volt példa. Mindeközben a vendégmunkások száma nem csökken: már megközelíti a 100 ezer főt, ami közel 20 ezres növekedés az inflációs válság előtti szinthez képest. Vagyis amíg a magyarok körében nőtt a munkanélküliség, addig a külföldi dolgozók létszámának növekedése töretlen volt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálata szerint nem lehet egyértelműen bizonyítani, hogy a magyar dolgozókat külföldiekkel váltotta ki a Bumchun Precision Hungary Kft.
Szakértők szerint Magyarországnak már nincs elegendő munkaerőtartaléka ahhoz, hogy ki tudja elégíteni a piac igényeit. A következő években ráadásul egyrészt csökken a munkaképes korúak száma, másrészt a betelepülő gyárak miatt még több dolgozóra lenne szükség. A munkaadói és a munkavállalói oldal szerint is elengedhetetlen a vendégmunkások behozatala, azonban amíg a szakszervezetek szigorítást szeretnének, addig a vállalatok képviselői ezt a kérdést másképp látják.
Magyarországon növekszik az importált munkaerő, miközben évek óta probléma a magyar munkavállalók külföldre távozása. Gazsi Attila, a Vállalkozók és munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökhelyettese úgy látja, a folyamat célzott intézkedésekkel és forrásbevonással visszafordítható, addig azonban a hazai vállalkozások zavartalan működéséhez elengedhetetlen a vendégmunkások alkalmazása. A VOSZ rendszeresen részt vesz munkaerőpiaci kutatásokban, ennek legújabb mérföldköve a VOSZ Barométer, amelynek részletes eredményeit márciusban mutatják be. Az elnökhelyettes szerint több potenciális munkavállalói csoport is dinamizálható lenne jól szervezett intézkedésekkel és együttműködésekkel, például az 55 év feletti korosztály munkaerőpiaci jelenléte jelentősen növelhető. A VOSZ ezek megvalósítására tesz javaslatokat.
A külföldi dolgozók idehozatala és szállásolása drága, miközben a bérük nem mondható alacsonynak. Ugyanakkor sokkal hatékonyabban és többet hajlandók dolgozni, mint a magyarok. Ez nem csoda: a magyaroknak családjuk van, magánéletük van, míg a külföldiek általánosságban csak néhány évre jönnek. Ráadásul még örülnek is a túlóráknak vagy a hétvégi munkának, mert akkor több pénzt utalnak haza a családjuknak. A helyzet tehát kissé hasonló ahhoz, mint amikor a magyarok mennek külföldre dolgozni, csak most éppenséggel hozzánk jönnek a külföldiek.
Mindenképpen szigorításra szorul az új idegenrendészeti törvény, ha a hazai hatóságok nem szeretnének újabb és újabb kellemetlen ügyekbe belefutni a külföldiek magyarországi foglalkoztatása terén. A harmadik országokból (EU-n kívülről) érkező külföldi munkaerő mosolyogva vállalja a rengeteg túlórát, így egyre nehezebb velük versenyezni a hazai dolgozóknak. Habár a külföldiek felvétele valóban költséges (utaztatás, szállásnyújtás), de amikor már itt vannak, akkor számos érv szól amellett, hogy inkább őket tartsák meg a cégek, ha leépítésre kerül sor. Vannak azonban pozitív példák is a külföldiek alkalmazása terén, igaz, jobbára folyamatos növekedésben lévő vállalatoknál.
Számos kihívással nézett szembe az építőipar 2023-ban, de a piaci várakozások alapján még az idei év sem a fellendülésről fog szólni. Melyek azok a tényezők, amik a leginkább gátolják a termelés felfutását? Hogy változott ez az elmúlt évek során? Vajon a külföldi munkaerő megjelenése képes volt enyhíteni az ágazati munkaerőhiányt? És milyen összefüggésben állnak a lakásépítési költségek a lakásárak alakulásával? Többek között ezekre a kérdésekre keresetük a választ.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Pest és Fejér megye egyes részein.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Keményen bírálta Ukrajna partnereit az ország elnöke.
Folyamatosan frissülő cikkünk.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
